Hogyan válasszunk falburkolatot, ha egy penészes falrészletet akarunk eltüntetni?
A penész tüneti kezelésére alkalmas csodaszerek helyett ismerkedjünk meg néhány alapvető fizikai törvénnyel, nem is annyira tudományosság miatt, hanem inkább azért, hogy hogyan használhatjuk fel ezeket az ismereteket otthonunkban a kellemes hőérzet és falaink díszítése érdekében.
A termodinamika ll. főtétele szerint két különböző hőmérsékletű anyag, közeg között mindaddig hőcsere, hőáramlás áll fenn, amíg a hőmérsékletek ki nem egyenlítődnek. A hőáram a tér egyik részéből a másikba három fő módon adódhat át, hővezetés, sugárzás és hőszállítás formájában.
Ezt el kell fogadnunk. Falburkolatok többnyire szilárd anyagokból készülnek, ezért a következő tételt is. A hővezetés (kondukció) a test egyes részecskéi között fennálló szoros kapcsolaton alapul. A magasabb hőfokú, nagyobb energiával rendelkező részecskék energiájukat átadják a szomszédos kisebb energiával rendelkező alacsonyabb hőfokú részecskéknek. Ez a folyamat mindaddig tart, amíg a hőfokkülönbség ki nem egyenlítődik.
Miért is kell egy falburkolat esetében ezt tudnunk?
Praktikusan a fűtésszámla, a penészesedés vagy nagyon rossz esetben azért, hogy milyen vastag kabáttal egészítsük ki komfortérzetünket, ha nagyon „ húznak” a falak. Mint azt tudjuk, minél nagyobb a hővezető képessége egy anyagnak - pl. régi falazatok, betonból készült falburkolatok -, annál gyorsabb a hőelvonás azon a falszakaszon, ennek a következménye párakicsapódás, a nedves fal még jobban vonja el lakásunkból a meleget és a penész is remekül megtelepedhet. A penész minket is „esz”, mert nem olcsó mulatság egy betonból készült falburkolat, főképp ha az eredeti szándékunk pont egy penészes falszakasz eltüntetése volt. Kész borzalom. Ha a fal tulsó oldalán van fűtés, akkor ez a penész-dolog nem alakul ki, hacsak nem alulról egy rossz szigetelés miatt, de csak haladjunk sorjában, főképp ha nincs a zsebünkben egy új ház ára. Nézzünk először egy olyan problémát ha ez a jelenség egy főfalon alakul ki és nincs pénzünk homlokzati hőszigetésre, vagy az utca fűtésére.
Hogyan akadályozza meg a dekopanel díszburkolat a falak penészesedését?
Na, most már csak egy fontos dolgon kell túllennünk, mielőtt azt gondolnánk, hogy újra iskolába kell járnunk ahhoz, hogy falburkolatot vegyünk Ez pedig a pórusosság megismerése és most el is értünk a lényeghez. A részecskék hőátadása jelentősen lelassul, ha ez a rémisztő jelenség különböző hővezetésű részecskék között zajlik, mert hővezetés iránya megtörik a különböző tulajdonságú anyagszemcsék és levegőbuborékok között!
A dekopanel falburkolat anyaga jellemzően három fő anyagból áll, egy ragasztóból, különböző méretű nagy tisztaságú homokszemcsékből és levegőből! Ez az anyag egyaránt tartalmaz mezopórust (2 nm < 2r < 50 nm) és makropórust (50 nm < 2r).
Ez a komplett rendszer egy adalék segítségével úgy van elkeverve, hogy a homokszemek csúcsai között ezek a pici buborékok megmaradnak, csak a köztes rész tudja a ragasztó kitölteni, ami egyébként ist rossz hővezetéssel rendelkezik.
Ez a díszburkolat típus mindössze 3-4 mm vastag, de ahhoz elég hőszigetelő képességgel bír ahhoz hogy a hőhíd ( ez is egy mumus) jelenség ne alakulhasson ki, ne borítsa be penész a falainkat.
Most végre jön a végkifejlet. Mi van akkor ha rendes szigetelés van a házon, de csurog a konyha falán a víz a főzéstől? Szerencsére nem kell vadászni menni, vagy áttérni a hidegszendvicsre. A dekopanel falburkolatok a sok apró légbuborék miatt szinte elnyelik a párát, így például a fürdőszobában a tömény gőz sem csapódik ki a felületen, egyfajta párakondenzátorként viselkedik. Előbb-utóbb azért persze alaposan át kell szellőztetni a lakást, de mégsem ebéd közben kell az arcunkba engedni a hideget.
Van még egy rejtett tartalék is! Itt vannak sokunk kifejezett bosszantására ezek az alulról nedvesedő falak. Ezt megint csodaszerekkel, ház árába is bekerülhető utólagos alap vagy lábazati szigeteléssel szokták kezelni, de új ház nem lesz belőle. Ha ezt a tényt feldogoztuk, nézzük azt, hogy viszonylag kis költséggel akár saját magunk is megoldhatjuk ezt a problémát! / Kezd az egész olyan lenni, mint a filmek végén a négyszer-ötször feltámadó gonosz, mielőtt a jó végképp elpusztítja! :) / A tüdő működését kell most elképzelnünk, hogyan is képes egy viszonylag kis tömeg, nagy légcserére? A sok parányi léghólyag segítségével. A falban felhúzódó nedvesség az adott felületén képes csak elpárologni, ha kevés légcsere megjelenik a „fekete mumus”. A dekopanel falburkolatok a fal felől is tudnak nedvességet felvenni, és apró légbuborékok segítségével elpárologtatni, nyilván a falainkban lévő buzgárokat, kisebb gyógyforrásokat azért nem. Azt is tudnunk kell, hogy előbb utóbb azért a helységet át kell szelőztetni, mert egy teljesen zárt rendszerből nincs hova eltávozni a víznek.
Több előnyös tulajdonsággal is bíró falburkolatainknak van egy „mellékhatása” mégpedig az, hogy nagyon szép, különféle kő struktúrát jelenítenek meg sok színben, könnyen felrakhatók és ahová felraktuk, ott többé nem kell festenünk. Egyébként lehet hogy a fizika óra kissé elvonta a figyelmet, de közben mintha kicsit megkezdtük volna lakásunk szépítését, felújítását. Hát igen, ez az optimizmus, a penész is jó valamire.
Jó munkát!
